Fotó: deac.hu
A napokban eldőlt, a Magyar Kupa négyes döntőjében a BJA lesz a DEAC ellenfele, a döntőbe az akadémistákon keresztül vezet az út…
Szerencsére, a tavalyi kupagyőzelemnek köszönhetően, a legerősebb csapatot, a Fehérvárt elkerültük. Megmondom őszintén, nem vagyok szomorú, hogy a BJA-t kaptuk, de ez a találkozó sem lesz sétagalopp, hiszen egy jó csapatról beszélünk, ott vannak az élmezőnyben, bár a kezdeti lendület, mellyel kezdték az alapszakaszt, mintha megtört volna. Erdélyben sok gólt kaptak, csak egy mérkőzést tudtak megnyerni, azt is hosszabbításban, legutóbb pedig mi is legyőztük őket. A kupa egyébként is más műfaj, mint a bajnokság, nem az számít, ki hol áll a táblázaton, hanem az aktuális forma.
Jöhet a triplázás?
Természetesen a címvédés a cél, de előbb a BJA-n kell túljutnunk, utána koncentrálhatunk a döntőre. Jó esély van arra, hogy harmadjára is a Fehérvárral küzdünk meg a trófeáért, az UTE elleni párharcnak ők a favoritjai. Igaz, a kupában bármi előfordulhat, egy csapat sem mehet biztosra. Ránk jellemző, hogy egy meccsre nagyon össze tudjuk kapni magunkat, bízom abban ez a Tüskecsarnokban sem lesz másképp.
Az alapszakaszban elég hullámzó a csapat teljesítménye. Mi lehet ennek az oka?
Valóban így van. Az egyik meccsen legyőzzük az éllovast, a másikon pedig vereséget szenvedünk az alsóházi csapattól. Ez talán annak tudható be, hogy sok volt a sérültünk, csak három sorral tudtunk játszani, ami eléggé megterhelő. Szerencsére már teljes a keret, adott a négy sor, így több a mérkőzéseken a pihenőidő. Ha nem dőlnek ki újabb játékosok, ki fogunk egyenesedni, stabil teljesítményt nyújtunk, az eredmények is jönni fognak, mint legutóbb Újpesten. De nem az alapszakaszban kell a legjobbat nyújtani, az a célunk, hogy ott legyünk a legjobb hatban, ezzel plusz pihenőhöz jutunk a rájátszás előtt.
A héten Erdélybe utaztok, három nehéz párharc vár rátok…
Erdélybe nem győzni mennek a csapatok, az a hangulat, amit a szurkolók teremtenek a csarnokokban, nagy erőt ad a hazaiaknak. Én viszont szeretek ilyen közegben játszani. A Gyergyó vezeti a tabellát, a Brassov a 4., míg a Csíkszereda a 7. helyen áll jelenleg a tabellán. Ahhoz, hogy alapszakaszbéli célunkat elérjük, fontos, hogy pontokat szerezzünk, ellenkező esetben nem biztos, hogy ott leszünk a hatban. Bízom abban, az újpesti jó játékot Erdélyben is meg tudjuk ismételni.
Lezárult pályafutásod egy szakasza, ugyanis az askeri divízió 1/A-s junior világbajnokságon utoljára léptél jégre a korosztályos válogatottban…
Egy nagyon szép, élményekkel teli korszakot zártam le a világbajnoksággal, bár a Covid miatt nem volt teljes utánpótlás pályafutásom. Nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttem, jó csapatok ellen játszhattam. Bár eleinte nem ment úgy a játék a válogatottban, mint klubcsapatomban, az utolsó három tornán már jó teljesítményt nyújtottam, gólokat ütöttem. Megadatott számomra az, ami nagyon keveseknek, együtt léphettem jégre a testvéremmel címeres mezben, Ausztriában ráadásul egy sorban is voltunk. Az, hogy utánpótlás-válogatott voltam, nem jelenti azt, hogy már ott is leszek a felnőttek között. A szövetségi kapitánynak nagy a merítési lehetősége, vannak, akik erős külföldi bajnokságokban játszanak, de itthon is sok a kiváló játékos. Nekem klubcsapatomban kell bizonyítanom, méltó vagyok a felnőtt címeres mezre, stabil, jó teljesítménnyel kell felhívni magamra a kapitány figyelmét. A jövőben azért fogok dolgozni, hogy bekerüljek a keretbe, ha pedig megkapom majd a lehetőséget, élni azzal.
Szezon végén mikor mondhatnád azt, hogy elégedett vagy?
A Magyar Kupában szeretnénk megvédeni másodjára is a címünket, a bajnokságban pedig megismételni az előző évi teljesítményünket. Egyik sem lesz könnyű, de elérhető. Ha bekerülünk a kupadöntőbe, a bajnokságban az elődöntőbe, azzal kiegyeznénk, ha mindkettő sikerül, ott már bármi megtörténhet. De ne rohanjunk ennyire előre, a következő feladatra kell koncentrálni, minél több pontot gyűjteni Erdélyben.
KZT
