Szabó Péter: „lépésről lépésre haladunk, de távlatokban gondolkodunk”

A SCHAEFFLER Debreceni FAG Magyarország ügyvezető igazgatója, valamint a DVSC igazgatótanácsának elnöke, Szabó Péter szerint látszik a fény az alagút végén. Az üzletember a Debreceni Sportéletnek adott interjúban többek között sportos múltjáról, a DVSC jövőjéről, valamint a társadalmi felelősségvállalás szükségességéről is szót ejtett.

0

DSC03451-300x194 Szabó Péter: „lépésről lépésre haladunk, de távlatokban gondolkodunk”Fotó: Égerházi Péter

A SCHAEFFLER cégcsoport immár évek óta elsőszámú támogatója Debrecen sportéletének. Miért tartja fontosnak, hogy szerepet vállaljanak a sportban?

A cég portfóliójának alappillére a társadalmi felelősségvállalás, ebbe pedig tökéletesen illeszkedik a debreceni sikersportágak, valamint a kiemelkedő sportolók támogatása. Olyan klubokat támogatunk, amelyek filozófiája megegyezik a miénkkel, az élvonalban szereplő kézilabdacsapat például többségben saját nevelésű, fiatal játékosokat foglalkoztat, megteremtve ezzel a fényes karrier lehetőségét számukra. Több egyéni sportágat is támogatunk, többek között a salakmotort, amely évtizedes hagyományokra tekint vissza Debrecenben. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy munkavállalóink is aktívan sportoljanak, ezért a cégen belül saját kispályás futballcsapatunk van, rendszeresen járunk közösen bowlingozni, a dolgozók lánygyermekei pedig a ritmikus gimnasztikában bontogatják szárnyaikat. Egy nehéz munkanap után a kollegáim számára is jól esik, ha lazíthatnak, a szellemi erőfeszítések után a sport fizikailag veszi igénybe őket.

Bokros teendői mellett bizonyára kevés ideje jut a kikapcsolódásra, de ha adódik néhány szabad órája, mivel tud lazítani?

Elsősorban sportolással, a négy fal között előszeretettel használom a futópadot, amikor pedig lehetőségem adódik, felpattanok a kerékpáromra, vagy épp a családommal kirándulunk egyet a szabadban. Sportos családba születtem, családtagjaim közt voltak labdarúgók és kézilabdázók, én azonban nézőként nem vagyok válogatós, az atlétikától a műkorcsolyáig minden érdekel. A labdarúgás a Garamvölgyi-féle csapat idejében vált az egyik kedvenc sportágammá, azóta szurkolok a DVSC-nek, amikor pedig tehetem, mindig jelen vagyok a mérkőzéseken. Külön öröm számomra, hogy nyár óta ez már munkahelyi kötelezettségem, de annak ellenére, hogy az elnöki páholyból követem az eseményeket, legbelül megmaradtam szurkolónak, s olykor nehezen tartom magamban a markáns véleményemet. A fiamat inkább az uszoda világa fogta meg, hetente két-három alkalommal úszik és vízilabdázik, s büszke édesapaként maximálisan támogatom mindenben. Nem az a célunk, hogy versenysportoló váljon belőle, ennél sokkal fontosabb, hogy örömét lelje a mozgásban.

Mint említette, július óta a DVSC igazgatótanácsának elnökeként tevékenykedik. Milyen változások mentek végbe a klub életében az elmúlt kilenc hónapban?

Mielőtt elvállaltam volna a megbízatást, otthon is jeleztem, az első másfél év különösen húzós lesz, abban ugyanis biztos voltam, hogy a feljutásért is meg kell harcolnunk. Lépésről lépésre haladunk, ugyanakkor távlatokban gondolkodunk, szeretnénk kialakítani egy olyan irányvonalat, ami mentén a jövőben szervezetileg is stabil lábakon áll majd az egyesület. A romok eltakarítását követően elkezdtünk új alapokra építkezni, s egyelőre hatékonyan zajlik a munka, látszik a fény az alagút végén. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs hiányérzetem, jó lenne minden mérkőzésen sokgólos győzelmet aratni, a jó munkához azonban idő kell, s a hektikus felkészülések miatt még mindig formálódik a csapat. A jelenlegi szünetet a játékosok fizikális állapotának javítására használja fel a szakmai stáb, a folytatásban pedig már nem lehet botlani, a pályán is érvényre kell juttatnunk a papírformát. A feljutás mellett fontos célunk, hogy a következő néhány hónapban már az új szezon csapatát építsük, hiszen szeretnénk megvetni a lábunkat az élvonalban.

A SCHAEFFLER a női kézilabdázók névadó főtámogatója, így nem véletlen, hogy a lányok mérkőzéseit is a lelátóról követi figyelemmel. Minek tudható be a csapat hullámzó teljesítménye?

A pandémia gyakorlatilag megbénította a honi bajnokságot, háromhónapos szünet után összesűrűsödtek a mérkőzések, s a pozitív esetek miatt a felkészülésünk is zaklatottá vált. Éppen ezért úgy vélem, ebből a szezonból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, a hibák felett ugyanakkor nem hunyhatunk szemet, hiszen feltett szándékunk, hogy idővel a nemzetközi porondon is meghatározó csapattá váljunk. Szerettünk volna a legjobb négyben végezni, ám a váratlan fiaskók után inkább az ötödik helyet tartom reálisnak, abban pedig nagyon bízunk, hogy hamarosan a szurkolók is visszatérhetnek a lelátóra, nem lehet könnyű a lányoknak üres lelátók előtt feltüzelni magukat. Ábrók Zsolt vezetésével immár második éve egy szervezetten működő akadémia segíti a felnőttcsapat munkáját, hosszú távon pedig a fiatal tehetségek beépítése lehet a járható út.

A múlt század utolsó évtizedében női kézilabdázóink értek el fényes sikereket, az elmúlt tizenöt év pedig a labdarúgókról szólt Debrecenben. Hogy látja, megismétlődhet a közeljövőben az aranykorszak?

Sok összetevője volt az akkori sikereknek, de érzésem szerint hamarosan ismét eljuthatunk hasonló magasságokba. Azt látni kell, hogy az anyagi lehetőségeink behatároltak, ilyen téren sem a labdarúgó-, sem a kézilabdacsapatunk nem veheti fel a versenyt a legjobbakkal. A különbségeket ugyanakkor kemény és áldozatos munkával lehet csökkenteni, a háttérben pedig azon dolgozunk, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsuk a játékosok számára. A legfontosabb, hogy biztos alapokra építkezzünk, egy irányba húzzuk a szekeret, s törekedjünk arra, hogy maximálisan kiszolgáljuk a debreceni szurkolókat. Egy olyan város, amelyben gazdaságilag ekkora potenciál rejlik, a sport területén is a legjobbak közé kell tartozzon, a helyiek lelkesedése pedig töretlen, úton-útfélen azt kérdezik tőlem, mikor lehet majd újra meccsre járni. Ezt a bizalmat kizárólag az eredményes és közönségszórakoztató játékkal lehet meghálálni, ez pedig a pályán és a háttérben egyaránt nagy erőfeszítéseket igényel.

P.G.