Számunkra kedvezőtlenül alakult a 26. forduló, riválisaink közül egyedül az Újpest nem szerzett pontot, ráadásul mi is vereséget szenvedtünk a Honvéd otthonában. Az eredmény mellett a játékban is van hiányérzetem, ha már a domináns futballt játsszuk, letámadunk, akkor annak helyzetekben kellene megmutatkozni. Sajnos nem érzem azt, hogy a DVSC olyan minőségű csapat lenne jelenleg, mely főleg idegenben dominálni tudna egy mérkőzésen. Azt gondolom, ez nem járható út, lehet, taktikát kellene változtatni, biztos védekezésből, kivárásra kellene játszanunk, de ez csak az én személyes véleményem. Hiába birtokoltuk többet a labdát mint a Kispest, nem sikerült megtalálni az ellenszerét az öt védős játékrendszernek. Azt éreztem, melyet már a Ferencváros ellen is éreztem, a játékosok mindegyike Bódi Ádámtól várja a váratlant. Ez Vargának is vagy sikerül, vagy nem, de leginkább nem, Szécsi szerintem nagyon egyedül van elől, bárki is az ékpárja, nem tudják segíteni. A védekezésről nehéz mit mondani, hat találkozón 15 gólt kaptunk, ez elég beszédes. Ez nem elsősorban a védelem hibája, a középpályának hatékonyabban kellene segítenie a védekezést, de ez a támadókra is vonatkozik.
A következő fordulóban lehet javítani, pénteken a már biztos kiesőnek számító Kaposvár látogat a Nagyerdei Stadionba. A papírforma alapján azt mondhatnánk, biztos három pont, de ne feledjük, ebben a bajnoki évben már kétszer megtréfáltak minket a zöld-fehérek. Az eddigi 10 pontjukból hatot ellenünk szereztek, legutóbb 4:1-re győztek le minket. Nem biztos, hogy jó számunkra, hogy nagyarányú vereséget szenvedtek a Zalaegerszegtől, biztos, hogy sokkal koncentráltabban fogak futballozni ellenünk. Debreceni szempontból viszont csak a győzelem az elfogadható, azoknak a játékosoknak, akiknek vezérnek kellene lenniük, bizonyítaniuk kell, miért is meghatározó tagjai a csapatnak. Fel kell vállalni a vezérszerepet, úgymond „tökösnek” lenni, de ez a többiekre is vonatkozik. A fiúknak azt kell megérteniük, ha a Paks és az Újpest, bár nem vár rájuk könnyű mérkőzés, pontot, pontokat szerez, könnyen a kiesőhelyre csúszhatunk vissza. Bátran, támadó szellemben kell futballoznunk, a helyzeteket jó százalékban értékesítve, de nem szabad megfeledkezni a védekezésről, melyből mindenkinek maximálisan ki kell vennie a részét. Nincs mese, nyernünk kell, arra számítok, hogy megmutatjuk, többre vagyunk képesek és erőt demonstrálunk, de fogalmazhatok úgy is, kötelező itthon tartani a három pontot. Ezzel a teherrel, a győzelmi kényszerrel meg kell tudni birkóznia a játékosoknak.
