A szombathelyi első félidei jó játék és a Honvéd elleni kupasiker olyan önbizalmat adhatott a csapatnak, hogy várható volt az idei első bajnoki győzelem. Titokban én is, de gondolom, minden szurkoló ebben reménykedett. Szerencsére, kinyílt az a bizonyos gólzsák.
Remekül sikerült a Paks elleni első félidő, zártan védekeztünk, sikerült lelassítani a hazaiak lendületét. Az atomvárosiak Bartha kapufáján kívül 1-2 alkalommal tudtak csak zavart okozni a kapunk előtt. Labdaszerzések után gyors ellentámadásokat vezettünk, azok a bizonyos utolsó passzok most pontosak voltak. Régen ezt úgy mondtuk, akkor is elénk került a labda, amikor nem akartuk. Már Tőzsér szabadrúgásánál nagyot kellett nyújtóznia Verpecznek, de Bódi megpattanó lövése Könyves elé került, aki nem hibázott és megszerezte a vezetést. Lehet mondani, szerencsés gól volt, de ott kellett lenni és kihasználni a lehetőséget. Néhány perc múlva a leshatárról indulva, elfektetve a paksi kapust és duplázni tudott. Mindenképp kiemelném Tabakovic tudatos mozdulatát, amivel átlépte a labdát, megzavarva ezzel a hazai védőket. A Loki játékán érződött, nem ez lesz az utolsó debreceni találat.
Fordulás után kinyílt a Paks, próbálták bevenni a kapunkat, ami a félidő elején sikerült is nekik, de középkezdés után Varga villant meg, elfutott baloldalon, centerezését pedig Tabakovic értékesítette. Innentől már csak az volt a kérdés, kontráink mennyire lesznek hatékonyak és mekkora lesz a gólkülönbség. Megfigyelhető volt, hogy labdavesztések után mennyire fegyelmezetten zártak vissza Tőzsérék. A harmadik gólunk és Kulcsár kiállítása megpecsételte a Paks sorsát, ha helyzeteinket mindet kihasználjuk, illetve ha Takács kicsit jobban figyel a leshelyzeteknél, a győzelmünk jóval nagyobb arányú is lehetett volna.
Erre vártunk! A csapat egész mérkőzésen tökéletesen betartotta amit a szakmai stáb kért tőlük, birtokolták a labdát, párharcokat nyertek, már az ellenfél kapuja előtt megzavarták a paksiakat a támadások felépítésében. Jól járatták a játékszert, sok volt a labda nélküli mozgás és a ritmusváltás. A 4-4-2-es alapfelállásból jól váltottak át 4-3-3-ra támadásban. Minden szempontból megérdemelt debreceni győzelem született. Véleményem szerint, a Paks kicsit könnyedén vette ezt a mérkőzést.
Nagy Sanyi most is magabiztosan védte kapuját. A védelemből mindenki jó teljesítményt nyújtott, Szatmárit azonban kiemelném, nagyszerűen irányította a hátsó alakzatot. A középpályások rengeteget futottak, szinte átjátszhatatlanok voltak, Tőzsér és Bódi jól irányították a játékot. A támadók teljesítményét pedig a góljaik minősítik. Könyves nálam a mezőny legjobbja volt, szinte felszántotta a pályát, remek formában van.
Nagyon várom a Ferencváros elleni találkozót, úgy gondolom, van keresnivalónk ellenük, ezzel a játékkal, hozzáállással, akarattal fel tudjuk venni velük a versenyt. Véleményem szerint, nézőcsúcs fog születni, ha tippelnem kellene, 10.000 körüli nézőszámra számítok.
