
Rövid idő állt a csapatok rendelkezésére, mivel szokatlanul korán, már február másodikán folytatódott a bajnokság. A Loki keretében nem történt változás, ha csak azt az örvendetes tényt nem tekintjük annak, hogy négy tehetséges fiatal az első csapattal készülhetett. Győzelemmel zártuk az őszt a Haladás otthonában, abban bíztam, a tavaszi nyitányon is megszerezzük a három pontot, de ez nem ígérkezett könnyűnek az Újpest ellen, hiszen egy jó csapatról beszélünk. Mindenképp szót kell ejtsek a pálya talajáról, minden elismerésem azoknak, akik ilyen jól előkészítették. Kissé átalakított kezdővel léptünk pályára, a megbetegedett Nagy Sanyi helyét Kosicky vette át a kapuban, Kinyik ismét a védelem jobb oldalán kapott helyet, illetve bemutatkozhatott első NB-I-es mérkőzésén Damásdi.
A kezdeti tapogatózás után, magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést, lendületesen, jó ritmusban futballoztunk. Feljebb toltuk a védekezésünket, már saját térfelén letámadtuk a lila-fehéreket. Bátran vállalkoztunk távoli lövésekkel, több lehetőségünk volt a gólszerzésre, időnként tűzijátékot rendeztünk az újpesti kapu előtt. Tőzsér jól eltalált lövését, ami a kapufáról vágódott a gólvonalra, én már bent láttam, Damásdi még befejelhette volna, de a kapus védeni tudott. Az Újpest vezetett néhány veszélyes kontrát, de abszolút uraltuk ezt a játékrészt, véleményem szerint, akár 2-3 gólos előnnyel vonulhattunk volna az öltözőbe a 45 perc letelte után. Volt egyvéleményes estet, én úgy láttam, a 8. percben Damásdi lövésébe a védő kézzel ért bele, szerintem egy jogos büntetőt nem ítélt meg a játékvezető. Szünet után a vendégek birtokolták a labdát, próbáltak minket labdajáratással kijjebb csalogatni, ezzel megbontani a védelmünket. Ebben a játékrészben előfordultak játékunkban pontatlanságok, már több lehetősége is volt az Újpestnek, de gyors kontrák után előttünk is adódtak helyzetek. Az utolsó 10 percet emberhátrányban játszottuk végig, Kinyiket második sárgával kiállította a játékvezető, úgy gondolom, védőnk butaságot csinált, de tudva azt, hogy már kapott egy lapot, a társaknak jobban be kellett volna segíteni. A lilák viszont nem tudták kihasználni az emberelőnyt, sőt, nekünk voltak lehetőségeink, gondolok itt Bódi félfordulatból leadott lövésére, ami épphogy fölé ment, vagy ha Nagy Kevin pontosabban teszi középre a labdát az érkezőknek.
Összességében egy jó mérkőzést láthatott a stadionba kilátogató 3000 néző, véleményem szerint, a Loki rászolgált volna a három pontra, főleg első félidei teljesítményével. A játékosok nagy akarattal, lelkesen játszottak, mindent megtettek, hogy megszerezzék a győzelmet. Kosicky végig magabiztosan védett, tudott élni a lehetőséggel, a védelem is jól oldotta meg a feladatát. Tőzsér és Bódi igazi vezérei voltak a csapatnak, Damásdi teljesítményén nem látszott, hogy ez volt első élvonalbeli mérkőzése, ha kicsit rutinosabb, góllal debütálhatott volna. Véleményem szerint, mindenki hozzá tudott tenni a játékhoz, a csapat egységesen, szervezetten futballozott. Lövő kedvben sem volt hiány, ezt mutatja, 24 alkalommal vettük célba a vendégek kapuját. Ismerve a többi találkozó végeredményét, szerintem értékes egy pontot szereztünk.
Ami számomra kissé érthetetlen, az a játékvezető személye, úgy gondolom, a szóbeszéd elkerülése véget, az illetékesek jobban odafigyelhettek volna a bíróküldésre. Nem tartom szerencsés húzásnak, hogy szabolcsi játékvezetőt jelöltek ki Vad II megbetegedése után a mérkőzés levezetésére, mivel a Loki következő ellenfele éppen szabolcsi csapat lesz, mégpedig a Kisvárda.
A következő fordulóban sem vár ránk könnyű mérkőzés, hiszen a Várda a kiesés elől menekül, ráadásul győzelemmel kezdték a tavaszt, ami kellő önbizalmat adhat a játékosoknak. Herczeg András gondjai is szaporodtak, bár Varga Kevin visszatérhet, de kiállítása miatt Kinyikre, illetve öt sárgája miatt Harisra nem számíthat. De az UTE ellen is bebizonyosodott, akik megkapják a lehetőséget bizonyítják, lehet rájuk számítani.
