Két jó formában lévő csapat összecsapása nagyszerű mérkőzésnek ígérkezett és nem is kellett csalódnunk. Magyar viszonylatban jó iramú, színvonalas, gólokban gazdag mérkőzést láthattunk.
Jól kezdtük a mérkőzést, a feltolt védekezéssel megleptük az MTK-t, több labdát szereztünk, az első negyedórában háromszor is helyzetbe tudtunk kerülni. Ebben a szakaszban fölényben játszottunk, irányítottuk a játékot. Egy védekezési hiba miatt viszont mi kerültünk hátrányba. Szatmári nem volt elég határozott, ráadásul nem volt mögötte társ, aki biztosítson, Lencse visszatett labdáját Kanta értékesítette. Szerencsére a lendületünk nem tört meg, támadásban maradtunk, uraltuk a játékot, meg voltak a lehetőségeink, hogy egyenlítsünk. Ez végül a 41. percben, Bódi tökéletesen eltalált szabadrúgásával sikerült is, sajnos nem örülhettünk sokáig ennek, az újabb védelmi megingásunkat egy percre rá kihasználta az MTK. Érzésem szerint, a beadás után Nagy Sanyinak fölé kellett volna tolnia a labdát.
Egygólos hátrányban kezdtük a második félidőt, próbáltunk még a játékrész elején betalálni, gyors, pontos passzokkal hamar ellenfelünk kapuja elé kerültünk. Hátul viszont megint hibáztunk, a lesreállításnál nem volt meg az összhang, Szatmári és Ferenczi közt, így Ramos a védelmünk mögé tudott kerülni, beadását pedig Lencse fejjel értékesítette. Időközben több cserét is végrehajtottunk, Herczeg András ismét bizonyította, jó érzékkel tud változtatni. A harmadig gól után úgy nézett ki, eldőlt a mérkőzés, de a csapat nem adta fel, hatalmas nyomást helyezett ellenfelére. Az akaratnak meg is lett az eredménye, előbb Takács szépített, majd az utolsó percben Szatmári fejjel volt eredményes.
Sikerült a lefújás előtti pillanatban egy pontot megmenteni, de úgy gondolom, akár a győzelem megszerzésére is meg lett volna a lehetőségünk. Három elkerülhető gólt kaptunk, de a csapatot mindenképp dicséret illeti, hatalmas akarattal, elszántsággal játszottak. Nagy Sanyi érzésem szerint két gólnál hibázott, de három bravúrt is bemutatott. A védelemben a fiatal Kusnyír jobboldali védőként nagyszerű teljesítményt nyújtott. Szatmárit bizonytalannak éreztem, hibázott a góloknál, de neki köszönhető, hogy egyenlítettünk. Kinyik és Barna hozta a szokásos jó teljesítményt, utóbbi cseréje taktikai megfontolásból történt. A középpályán kiemelném Bódit, nem csak pazar gólja miatt, hanem azért, mert nagyszerűen irányította a csapatot. Remek húzás volt Banditól, hogy bevitte a középpálya tengelyébe, de a többiek is nagy mezőnymunkát végeztek. A cserék tökéletesen sikerültek, Takács gólt szerzett, Könyves hasznosan játszott, Bereczki előtt megint ott volt a lehetőség, ha higgadtabb tud lenni a befejezéseknél, megszerzi első találatát.
Mindenképp megemlíteném a szurkolókat, még kétgólos hátránynál is hittek a csapatban, buzdították a játékosokat, nagyszerű hangulatot teremtettek.
