Két jó formában lévő csapat találkozott szombaton a Nagyerdei Stadionban a bajnokság 11. fordulójában. A DVSC két mérkőzésen négy pontot szerzett, kis szerencsével az Üllői úton még kettő lehetett volna, a Paks pedig egy hét mérkőzésen át tartó veretlenségi szériát produkált. Kicsit meglepett, hogy Herczeg András a Ferencváros elleni kezdőhöz képes három helyen is változtatott, de ismét bebizonyosodott, jó döntés volt részéről.
Kicsit lagymatagon kezdtek a csapatok, de hamar átvettük a játék irányítását, taktikailag alaposan megleptük a paksiakat, hol agresszívan letámadtuk őket, labdát szereztünk, hol visszább álltunk, a vendégek nem is tudták alkalmazni legfőbb fegyverüket, a kontrajátékot. Pontos passzokkal építettük fel támadásainkat, könnyen ellenfelünk védelme mögé tudtunk kerülni, helyzeteket dolgoztunk ki, ha kicsit pontosabbak vagyunk a befejezéseknél, már ebben a játékrészben eldönthettük volna a találkozót. A 23. percben a vezetést is sikerült megszereznünk, Tőzsér remekül elvégzett szöglete után, Pávkovics védőjét megelőzve fejelte a labdát a kapuba. Taktikusan, dominánsan és jól futballoztunk, viszont a Paks játéka csalódás volt számomra, a mérkőzés után Csertői is elismerte, problémáik voltak az első félidőben.
Szünet után a vendégek változtattak a játékukon, kicsit kijjebb léptek, bátrabban futballoztak, de továbbra is mi domináltunk. Tudtuk, a Paks rögzített játékhelyzetekből veszélyes tud lenni, biztos, hogy gyakoroltuk ennek levédekezését edzéseken, de ismét ebből kaptunk gólt. Szöglet után rosszul helyezkedtünk, a csereként pályára lépő Simon teljesen egyedül maradt a hosszú kapufánál és ki is használta az adódó lehetőséget. Az egyenlítés után kicsit megzavarodtunk, kapkodóvá vált a játékunk, de le a kalappal a játékosok előtt, az utolsó percig hittek abban, meg lehet a győzelem. Ez pedig a hosszabbításban sikerült Bódi zseniális rúgótechnikájának köszönhetően, szögletből, ritkán látható gólt szerzett. Lehet vitatkozni azon, ez kapushiba, vagy nem, egy tény, a labda érintés nélkül vágódott a hosszú felsőbe.
Összességében teljesen megérdemelten nyertük meg a mérkőzést, azt szokták mondani az a csapat nyer mindig, amelyik többet tesz a győzelemért, ezek pedig mi voltunk. Végig taktikusan, tudatosan, okosan futballoztunk, leszámítva a bekapott gól utáni rövid időszakot, a fiúk az utolsó percig elszántan és nagy akarattal játszottak, taktikailag is felülmúlták a Paksot.
Ezzel a fiatalos lendülettel, elszántsággal a Puskás ellen is itthon tudjuk tartani a három pontot, egy győzelemmel, szerencsés esetben, akár három helyet is feljebb léphetnénk a tabellán, megnyugtató távolságra lehetnénk a mezőny végétől és nem kellene hátrafelé tekintgetni. Ha minden sérültünk felépül, Herczeg Andrásnak kellemes gondjai lehetnek a kezdőcsapat összeállítását illetően, jóval nagyobb variációs lehetőség állna rendelkezésére. Jó lenne, ha minél többen biztatnák a csapatot a lelátóról, mert véleményem szerint, a srácok 2700 nézőnél többet érdemelnének.
