Mióta foglalkozol focival, illetve női focival?

Tíz éves korom óta focizom. Játszottam több csapatban, túlnyomórészt Sámsonban. A labdarúgás szeretete megmaradt, így miután abbahagytam az aktív sportolást, elkezdtem edzői pályafutásomat. Megye 1-es felnőtt férfi csapatával kezdtem, ott voltam négy évig, közben jött a lehetőség, hogy a lányokkal foglalkozzam. Gondoltam, ez egy új kihívás, így megpróbáltam. Ma már elmondhatom, szeretek a lányokkal dolgozni. Kicsit más, mint a fiúkkal, de egyre komolyabban kell venni a női focit is. Kezdetben a vezetőség, és mások sem igazán vették komolyan, de szerencsére ez a folyamat megfordult, mindenki átgondolta, és ma már mindenki úgy vélekedik, hogy ugyanolyan fontosak, mint a fiúcsapatok.

Mikor indult a női foci a megyénkben?

Az Magyar Labdarúgó Szövetség a 2012/2013-as bajnokságban írta ki, az élvonalbeli kluboknak pedig kötelezővé tette a női csapatok elindítását. Akkor kértek meg engem a DVSC-nél, hogy segítsek, mivel én Hajdúsámsonban már foglalkoztam iskolai szinten lánycsapattal, Vadászné Szőke Magdolnával. Akkor végeztem el a „B” licences edzői tanfolyamot, és Herceg András kért meg, hogy segítsek ebben. Túlnyomórészt hajdúsámsoni lányokkal kezdtük el. Azután már két csapatot indítottunk, ebben az évben pedig már hármat, emellett több korosztály is van. Tavaly pedig a DVSC és a DEAC fuzionált.

Milyen sikereket értetek el ilyen rövid idő alatt?

Az első évben a sportággal való megismerkedés volt a cél. A nagypályát is meg kellett szokniuk, mert előtte csak háromnegyed pályán játszottak. Már akkor sem zártunk rossz eredménnyel. Mindeközben volt olyan év, amikor a futsal bajnokságban is indultunk. Ott szép sikereket értünk el, kétszeres országos bajnokok lettünk, egyszer pedig ezüstérmesek. Azóta már három korosztályunk van, és én ma már csak az U19-es csapattal foglalkozom. Jövőre kötelező lesz felnőtt csapatot is indítani, így nagy valószínűséggel ez a korosztály indul felnőtt csapatként az NB2-ben. Célunk, hogy egy év után, a bajnokságot megnyerve feljussunk az NB1-be. Ehhez az utánpótlás-bázisunk már megvan, hiszen van U14-es és U16-os korosztályunk is.

Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

Szépen fejlődik a debreceni női labdarúgás. Most már hatvan-hetven fő az, aki nálunk focizik. Célunk, hogy még többen itt sportoljanak, hogy tömegesítsük ezt a sportot, és minél több lányt behozzunk Hajdú-Biharba. Elértük, hogy az ország több pontjáról, így Szegedről, Szolnokról, de akár Ukrajnából, tehát a megyén kívülről is jönnek hozzánk lányok. Úgy gondolom, híre ment, hogy itt Debrecenben komolyan vesszük, és minden feltétel adott. Így ebben az évben minden eddiginél erősebb csapatunk van.

Elsősorban próbáljuk a megyei csapatokat figyelni, és ha ott találunk tehetségesebb játékosokat, akkor próbáljuk behozni őket Debrecenbe, hogy kiemelt központban edzenek.

Milyen pluszt ad egy kiemelt központ?

Két éve indult, hogy az országban kiemelt képzési központokat hoztak létre. Két éve működünk kiemelt központként, úgy, mint a Ferencváros, az MTK, vagy az Újpest. A Balázsházi középiskolába járnak a csapatból többen egy osztályba, így könnyebb a napirendjüket, az edzéseiket koordinálni. 12 lány van egy osztályban sporttagozaton. Így könnyebben be tudjuk hozni a többieket. Heti négy délutáni és két délelőtti edzést biztosítunk számukra.

Miben más egy női csapattal dolgozni, mint egy fiúcsapattal?

Más a teherbírásuk, 13 év fölött kicsit beszélgetősebbek, mint a fiúk, de ugyanolyan fegyelmet lehet tartani náluk is. Néha csalogatnak az edzésmunkával, de ugyanolyan komoly edzést tartok nekik is. Ugyanolyan keményen, határozottan fogom őket, mint a fiúkat.

Több játékosom is van, akik kilenc-tíz éves korukban már a fiúkkal edzettek. Van két válogatott játékosunk is. Egyikük kerettag, a másik lány pedig évek óta stabilan szerepel a nemzeti csapatban. Rajtuk látszik, hogy már hét-nyolc éve kezdtek focizni. Voltak olyan lányok, akik három-négy évvel ezelőtt kezdték, de ők is zárkóznak fel. Mivel a futball sokan nem hagyományosan női sportágnak tekintik, a szülők kezdetben még inkább más irányba próbálták terelni gyermekeiket, vagy épp lebeszélték őket a focizásról. Ám lassan és fokozatosan változik a szemlélet.

Különbség, hogy a lányok annyira nem brutálisak a játék közben, mint a fiúk, de aki megnéz a lányoknál egy mérkőzést, az rájön, hogy vannak legalább annyira kemény összecsapások és párharcok is. Szurkolókként még inkább csak a szülők vannak jelen a mecseken.

Mikor érdemes elkezdeni a lányoknak focizni?

Tizenegy éves korig a fiú csapatokkal érdemes edzeni, illetve szinte csak ott van rá lehetőség. Addig lehet nyugodtan a fiúkkal edzeni, és utána kezdjük külön választani a fiúkat és a lányokat. Ha egyre több lány kezd el focizni kisebb korban is, és lesz rá lehetőség, akkor természetesen érdemes minél hamarabb lányok közt edzeni. De ez még a jövő zenéje.

Szerinted milyen jövője van a női focinak?

Úgy gondolom, hogy lesz jövője, lehet, hogy hamarabb tudunk majd országos szinten, válogatott szinten elérni komolyabb eredményeket, mint a férfi labdarúgásban.

Cs. E.